Fészek
Csak ültem a kanapén és néztem, ahogy hullanak a könnyei, mint a záporeső. Összegubózva, levegőt alig kapva zilált, és elfogott a kétségbeesés, hogy nem tudom megnyugtatni semmivel. Átöleltem, de hiába. Megpusziltam. A megnyugvás legkisebb jelét sem mutatta. Hagytam, hogy kisírja magát. Jót tesz neki, végül is én tehetek róla, hát tegye nekem. “Nem miattad, nem… Tovább »